Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. Alföld középén, Budapesttól 100 km-re Tisza partján fekszik, a folyó egyik legfontosabb átkelőhelyénél.. Éghajlata kontinentális, a forró, száraz nyarat általában hideg tél követi. Ezen a tájon legmagasabb a napsütéses órák száma.. A természeti adottságok közül kiemelkedő, hogy a város és térsége igen gazdag élővizekben. A Tisza és a Zagyva mellett a Holt-Tisza és a Holt-Zagyva is bővelkedik természeti értékekben. Megyeszékhely.
Szolnok a térség gazdasági, közlekedési, kereskedelmi, oktatási és idegenforgalmi központja, egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.
A Tisza és a Zagyva találkozásánál épült város eredeti magja valahol a két folyó által körbezárt V-alakú területen volt. A Tisza egyszerre jelentett megélhetési forrást, közlekedési útvonalat és védelmet az ott lakóknak. A felszíni vizek mellett a mélyben forró artézi vizekre is találtak, amelyek táplálják a Tisza Szálló, a Damjanich-uszoda és a Tiszaliget fürdőit, strandjait, valamint a város több pontján ivóvizet is szolgáltatnak a lakosság számára.
Szolnok legmagasabb pontja a Beke Pál halma, Sznadaszőlős külterületén található. Szandaszőlős 1950 és 1963 között volt önálló község, ezt megelőzően és követően Szolnok része volt.
A városban a képzőművészet és a színjátszás támogatása kiemelt jelentőségű volt. 1902-ben nyílt meg a régi vár helyén kiépített parkban a művésztelep, ahol máig festők, szobrászok alkotnak. A művesztelep meghatározó egyénisége az első világháborúig Fényes Adolf, a portréfestészetéről ismert művész volt, majd tanítványa, Alba-Novák Vilmos, az eklektikus és történelmi képeiről híres, neo-klasszicista festő befolyásolta a szolnoki alkotóközösség munkáját. A Közép-Tisza vidékének képzőművészeti életébe és múltjába kalauzolja a látogatókat a Damjanich János Múzeum állandó régészeti, történeti, néprajzi és képzőművészeti kiállítása. A városban meglátogatható repülőmúzeum Magyarországon az egyetlen, de Közép-Európában is egyedülálló.
Szolnok legjelentősebb természeti értéke Molnárfecsketelep, az épített környezet és a természet együttélésének egyik szép példája. A régebbi építésű belvárosi házak erkélyei, balkonjai alá molnárfecskék építették fel fészkeiket. A szolnoki polgárok példás módon guanófelfogó tálakat tettek ki a fészkek alá, a fészkeket nem verték le. A Ságvári Endre körúton található a legtöbb fészek, ahol emléktábla hirdeti a madarak védelmét.